Az első ember
Mint amilyen a földi születésű fa, olyan volt,
Az elevensége a föld tüzével összefonódott,
És az árapály tágas énekébe
Folyt bele a saját tulajdon lüktetése.
Az elemek mértéke szerint teremtett
Lélek és érzelem nem keltett
Benne kínzó gyötrelmet, hanem
Tó volt, mély, tekintélyes,
Üres.
A világot tükrözte
És a felső terekbe
Emelkedett föld visszhangja mélységet
Vitt és impulzusokat a kebelbe,
Egyazon ritmikus tökélybe
Vonva a mozgó kezeket.
Lipp Márta fordítása
O PRIMEIRO HOMEM |
Era como uma árvore da terra nascida Criados à medida dos elementos |
Kép: Paul-Elle Ranson, Almafa piros gyümölccsel.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: